Míg Szabolcs családjában szinte alig volt olyan karácsony, amikor ezt a filmet ne nézték volna meg, addig Simonéknál szinte megvetés tárgya volt. Csak gyerekként látta, és most felnőtt fejjel, immáron a kereszténység kánongondolkodásának szemüvegét is magára véve nézte meg újra, hátha közösen találunk benne olyan elemeket, amelyek miatt kanonizálható lehet ez a film.

De miért merülhet fel ennyire egyértelműen a kanonizáció igénye a film apropóján? Szabolcs meglátása, hogy karácsony ünnepe az egyetlen olyan időszak, amikor az egyház és a társadalom közös időszámítással rendelkezik. Akár keresztény az ember, akár nem, a karácsonyi ünneplésbe, annak kifejezetten speciális színeibe, illataiba, ízeibe, szimbólumaiba és még jelentéstartalmaiba is szinte mindenki bekapcsolódik. Ezért fel kell tennünk azt a kérdést – bármennyire is fájó lehet ez sokaknak –, hogy valójában mennyire a kereszténység sajátja karácsony, mennyire keresztény ünnep a karácsony ma Magyarországon.

Mivel valamennyire mégis igaz a kereskedelmitévé-reklám, hogy nincs karácsony Kevin nélkül, ezért ezt a kérdést vizsgálva kiváló illusztrációt kínál ez a film. Így a podcastben megfejtjük, hogyan jelenik meg a karácsony speciálisan keresztény jelentéstartalma, illetve melyek azok a témák, amelyekben tetten érhető az egyháztalanított ünnep különleges varázsa.

Ezt a kérdést feszegetve Simon számára a legmeglepőbb az volt, hogy a film kulcsmomentuma mégiscsak egy templomban játszódik, ahol nemcsak menedékre lel a rablók elől menekülő Kevin, hanem ott, abban az üresnek tűnő templomban, az ősi, ünnepi korálokat hallgatva egymásra talál a magára hagyott gyermek és a szomszédban élő, korábban ijesztő sorozatgyilkosnak látott öregember. A film kreatív humora és pörgő lendülete itt teljesen eltűnik, nem marad más, csak a csendesség és a lehetőség, hogy mindkettejük élete eljusson egy fordulóponthoz.

Ebben az adásban kivesézzük még…

* hogy mennyi üzenete lehet egy átlagos templomtérnek;

* hogy mi is a különbség aközött, hogy a kereszténységet nem a formaiságokon keresztül látjuk a filmben, hanem működés közben;

* hogy milyen zenei motívumokkal dolgozik a zeneszerző John Williams, hogy igazán karácsonyivá tegye a filmet;

* hogy miért elsősorban befelé forduló, tükörbe néző, bűnbánati karakterrel bír az adventi időszak, és hogy ez hogyan jelenik meg a főbb szereplőkben.

Számodra mit jelent ez a film? Mennyire szerves része a karácsonyi ünneplésednek? Mit gondolsz, mennyire tud ma még keresztény ünnep lenni a karácsony? Írd meg kommentben, és azt is, hogy hogy tetszett az adás!

Köszönjük, hogy olvastok, hallgattok bennünket. Ha szeretnétek támogatni munkánkat, ajánljátok másoknak is, hogy iratkozzanak fel, vagy fizessetek elő Substack-oldalunkra.

Hogy miért? A kereszténység különösen nagy ambivalenciával tekint erre a dalra: egyesek meglátják benne a kedves, békés együttélésre törekvő dalt, ami valamennyit csakazértis hordoz a jézusi szelídségből, míg mások egyszerűen egy ateista himnusznak tartják (hisz képzeld el, hogy nincs mennyország vagy vallás), amihez egy magát kereszténynek valló ember még bottal sem piszkálhat meg. Szerencsére ebben a podcastben éppen arra teszünk kísérletet, hogy felfedjük a dal szövegi és történeti hátterét, bemutatjuk a pro- és kontra érveket a dal teológiai olvasata körül és egyértelműen kimondjuk, hogy kanonizálásra érdemes-e avagy nem.

Ebben az adásban kivesézzük, hogy

* hogyan lett az Imagine Yoko Ono gyermekkori képzeletjátékából, majd verseskötetéből, illetve egy ajándékba kapott keresztény imakönyv inspirációjából a világ egyik legismertebb dala,

* ki is volt John Lennon és mi az a művészi ars poetica, ami motiválta őt arra, hogy maga mögött hagyja a bohó rocksztár-imázst és a társadalmi aktivizmus felé forduljon,

* hogy lehet a társadalmi változás eszköze Lennon szerint a giccses popdalok írása,

* mit is árulnak el John Lennon vallásosságáról, hitéről a tőle vett idézetek,

* miért kulcsfontosságú elem a képzelet aktusa: az emlékezés és a reménységgel teli jövőbe tekintés a Szentírásban,

* mit érdemes javára magyazni ebben a dalban és mi az, amit jogos kritikával kell illetni,

* miként tükrözi a dallal szembeni keresztény kritika inkább a szekularizáció következményeinek nagy fájdalmát és a kereszténység jelenkori identitáskeresését,

* miért a The Beatles – All You Need Is Love a Példabeszédek könyve és hogyan válasza erre úgy az Imagine, mint ahogy azt teszi a Prédikátor könyve.

Köszönjük, hogy olvastok, hallgattok bennünket. Tegyétek fel nekünk kérdéseiteket a témával kapcsolatban, vagy írjátok meg, miről olvasnátok, hallgatnátok még szívesen. Ha pedig szeretnétek támogatni munkánkat, ajánljátok másoknak is, hogy iratkozzanak fel vagy fizessenek elő Substack-csatornánkra.